2007. július 24., kedd

Gyerekek

Az utobbi ket napban tortent velem egy (ket) erdekes dolog. Vasarnap es hetfon is az utcan haladva pont elgurult egy-egy gyerekjatek es pont hozzam, igy ketszer is en adtam vissza boldog tulajdonosaiknak a jatekaikat. Nem nagy dolog, de nem gyakran tortenik az emberrel ilyen, velem pedig ket egymast koveto nap. Ha most abban a helyzetben lennek, hogy donteni kellene, hogy itt-e az ideje a gyerekvallalasnak, akkor ezt biztosan jelnek vennem. De meg nem tartok ott.

Egy ideillo klasszikus:

 

16:59 | el hungaro

The chaser - Australian humour

Ezt a heten kaptam, es zsenialis:

A tobbi videot is erdemes megnezni, a sracoknak eleg jo a humorerzekuk.

 

12:40 | hulyeseg | el hungaro

2007. július 23., hétfő

Los míos

En el post anterior hice un balance rápido de este año académico. Aquí pondré los nombres célebres con los que compartí este año agradable aquí en España:

compañeros de piso: Jani, Gergo, Ana, Andi, Laci (todos húngaros, pero no vivieron todos a la vez ahí) -> todos tenían y tienen sus buenas cualidades por las cuales ha sido un placer compartir el piso, pero lo mejor es sin duda la amistad de Gergo

compañeros del doctorado de mi promoción: Alfonso (un amigote por todo lo alto), Luis (el nuevo dueño de piso que últimamente no asoma tamto como antes, y ya ni juega con nosotros al futbol), Marcos (el papito en espera de Valentino), Roman (que ya sabe más español que yo)

húngaros de San Vicente: Leslie (el albañil más querido), Klari (su querida)

compañeros de futbolín: Lari, Gabriel, Giovanni, Paco

los que no son compañeros, pero son importantes: don Carmelo (un cura muy bueno) y Luis (un director de tesis ideal)

Afortunadamente, hay muchas más personas excelentes, pido perdón a los omitidos y doy las gracias a todos.

14:16 | el hungaro

Gyorsmerleg

Holnaputan megyek haza. Mar harom evet lehuztam kulfoldon. A PhD felen tul vagyok. Nem volt egy rossz ev ez sem, bar egy-ket dologban ujra nem sikerult elorelepnem. A jovo ev (marmint tanev, mert nekem az lett a default egyseg) ujra izgalmas es donto lesz. Kisse felelmetes, hogy minden ev elott ezt gondolom, de jo is, mert ez csak azt jelenti, hogy nem unatkozom. Ez meg azert erdekes, mert ismeroseim tulnyomo resze szerint halalunalmas az eletem.

Masfel ev utan ez az elso post. Ujraolvastam az akkor irtakat, es az meggyozott, hogy erdemes naplot/blogot irni.

14:10 | el hungaro

2006. február 11., szombat

Most néztük meg a Jay és Néma Bob visszavág című filmet, ami szinte olyan szar, mint a Torrente 3.

Holnap reggel úszás, amihez most nincs kedvem, de a vasárnap reggel miatt felkelek, mert az eszméletlen jó. Spanyolország elég hangos ország, de vasárnap reggel valami hihetetlen csönd van. Hallani a madarakat etc. Aztán pedig újra tanulás. Most kicsit elkeserítőnek tartom azt a mennyiséget, amit olvasni -tanulni kell, hogy az emberből normális elméleti közgazdász legyen. De lucharemos hasta el final.

Amúgy pedig akik közgazdász PhD után érdeklődnek, azok jöjjenek ide tanulni.

 

22:35 | el hungaro

2006. február 3., péntek

Kulturalis missziom reszekent elhataroztam, hogy egy jo kis magyar kifejezest meghonositok legalabb a spanyol barataim koreben. Ezert a megfelelo szituaciokban elszoktam mondani, hogy mit is mond az adott helyzetben a szellemes magyarja. Eddig egy sportos kifejezest hallottam nehanyszor vissza, megpedig az "Ez egy magas labda volt". Ha valaki 20 ev mulva ezzel a kifejezessel talalkozik spanyol nyelvteruleten, akkor gondoljon ram halaval.

Nyelvi missziom szimmetrikussa tetele erdekeben lassunk egy jo kis spanyol kifejezest: Follamos todos o matamos la puta. Szo szerinti forditasban: Vagy mindnyajan baszunk, vagy megoljuk a kurvat. Olyan helyzetben hasznalatos, amikor valamirol donteni kell, es ugy nez ki, hogy az alakulo dontes valakinek nem lesz kedvezo. Ebben a helyzetben a szoban forgo szemely felhivhatja a figyelmet, hogy amennyiben az o erdekeit nem veszik figyelembe, akkor o olyan alternativara szavaz, amely a tobbieknek kedvezotlen. A leiras alapjan eleg marginalis szolasnak tunik, de en mar tobbszor hallottam.

16:34 | el hungaro

Kulfoldi tartozkodasomat/eletemet kulturalis missziokent is felfogom, es sokat meselek Magyarorszagrol, illetve ontudatlanul is figyelek arra, hogy rajtam keresztul jo kep alakuljon ki rolunk. Az utobbi heten azonban kicsit rontottam ezen a kepen. A tobbiek arrol beszeltek, hogy a spanyolban milyen sok es milyen durva karomkodas van. Ez igaz is, de bizonyitando, hogy a magyar nyelv ebben meg jobb, leforditottam nekik "Lofasz a seggedbe"-t. Kicsit meghokkentek, majd elismertek, hogy ez tenyleg veri a durva spanyol dolgokat. A tortenet masnap folytatodott, amikor pajzan vicceket meseltunk es elemeztunk az ebedlobe menet. En elmeseltem a klasszikus gyorsbaszos viccet. A hatas megvolt, de az elemzes soran azert rakerdeztek, hogy mi is az a gyorsbaszo, hogy-hogy a magyar nyelvben van ilyen szo etc. Majd a ket dolgot osszerakva azt az altalanos kovetkeztetest vontak le, hogy a magyarok egy kicsit furcsak. 

16:26 | el hungaro

2006. január 28., szombat

Otra posibilidad de aprender un poco el castellano: he hecho un enlace con Luis, amigo y compañero del doctorado.

Olvassátok Luist!

13:31 | el hungaro

Ma este egyetlen kőműves barátom be akar rúgni, mert állítólag valami kurva jó borokat meg sört kapott. Előtte (10 perc múlva) bemegyek az egyetemre contagionról és complex social networkről olvasni. Igazából most nincs sok kedvem, de a célért mindent meg kell tenni.

Előtte minimál ismeretterjesztés. A múltkor olvastam, hogy miért olyan pulzáló pl. a színházakban a taps. A közönségnek kettős célja van. Egyrészt összehangoltan akar tapsolni, másrészt minél többet és hangosabban akar tapsolni kifejezve a tetszését. Az összehangolt tapsolás azzal jár, hogy ütemesen, de viszonylag lassan tapsol a tömeg. Ekkor a második célnak engedelmeskedve egyesek elkezdenek gyorsítani a tapsoláson, az összhang felbomlik, és jön a tapsvihar. Ez azonban az összehangoltság hiányában nem olyan hangos és átütő, mint a lassú taps, ezért visszaváltanak a lassú, ütemes tapsra. Nekem tetszik ez a magyarázat.

Játsszatok Proximity-vel: http://www.gtds.net/proximity .

10:41 | el hungaro

A héten elolvastam XVI. Benedek első enciklikáját. Ez volt az első enciklika, amit olvastam, és Alfonso javaslatára tettem. Kb 20 oldal, és meglepően jó. A szeretetről szól, és a filozófiai-teológiai kitekintésen túl elég világosan (egyáltalán nem elvakultan) taglalja az Egyház álláspontját. Azért látszik, hogy már kétezer éve gondolkodnak ezekről a dolgokról.

Amúgy társadalmi állásfoglalásait tekintve az Egyház nagyon szimpatikusan viselkedik. A támadások egyik leggyakoribb eleme az, hogy az Egyház nem alkalmazkodik a modern viszonyokhoz, más most a világ, mint pár száz éve etc. Annak ellenére, hogy Nem vagyok keresztény és nem ismerem az eklézsia pontos történetét, szerintem az Egyház célja sosem az alkalmazkodás volt, hanem az alakítás jól meghatározott elvek mentén. Természetesen sok borzalmat is elkövettek a vallás nevében. Mondandóm lényege az, hogy engem idegesít az a manapság közkeletű felfogás, hogy "ez egy ilyen világ, ehhez kell alkalmazkodni", amely fel sem veti, hogy a világot minden egyes ember a maga módján alakítja. Ebben a környezetben érzem szimpatikusnak az Egyház állásfoglalásait.

10:32 | el hungaro

A héten történt velem egy érdekes dolog. Kedden az egyetem felé ballagva eszembe jutott, hogy elfelejtettem berakni a focis zoknimat az aznapi sporthoz. Sebaj, gondoltam, megteszi a zokni a lábamon. Aztán, amikor átöltöztem, akkor látom, hogy mégis ott volt az a fránya zokni. De akkor miért voltam meggyőződve arról, hogy nem raktam be? Sokszor csinálk ilyen dolgokat? Lassan el kell kezdenem félni magamtól? A lényeg az, hogy az emberi elme ölég bonyolult.

10:21 | el hungaro

2006. január 27., péntek

Az elozo posthoz tartozo linket az altalanos erdeklodesen tul azert erdemes elolvasni, mert belole kiderul, hogy mi is az a che Che Guevara neveben. Figyeleme, figyelem ismeretterjesztes kovetkezik.

Szoval a nagy hos neve siman Ernesto Guevara. A che egy indian szo (konkretan a mapuche indianok szava), ami embert jelent. Ezek az indianok a mai Argentina teruleten eltek, aztan meghoditottak oket rendesen, de ezzel a kis szoval megfertoztek az argentinokat, akik toltelekszokent eleg sokat hasznaljak a che-t. Az emlitett Marcos altal naponta kiejtett szavak 5 szazalekat is elerheti a che. (Mikor meglat, akkor igy szokott kezdeni Qué haces che?, ami az o hadarasaval igy hangzik keszecse?) A gyakori che-zes miatt a tobbi del-amerikai az argentinokat gyakran csak che-nek hivja, es ezert ragasztottak Ernesto nevehez is ezt a szocskat.

16:35 | el hungaro

Par erdekes dolog:

A multkor ebednel egy kolumbiai es egy torok hevesen vitatkozott angolul a katalan helyzetrol a hires Estatut nyoman. (A lenyeg az, hogy kimondva-kimondatlanul Katalonia igyekszik a fuggetlenseg fele.) A kolumbiai a megengedo allaspontot vedte, a torok pedig azzal ervelt, hogy nem lehet csak ugy mindenkinek fuggetlenseget adni, hisz mi lenne ugy a vilagbol. Alig birtuk nehanyan megallni, hogy ne valaszoljunk e koltoi kerdesre egy masik kerdessel: mi a helyzet a kurdokkal? (Egyebkent a spanyol-katalan helyzet bonyolultabb a fentiekben vazoltaknal, nem is mernek allast foglalni.)

Elobb beszelgettem Marcossal, argentin csoporttarssammal, aki meselte, hogy a tavaszi szunetben hazamegy par hetre Aregentinaba. Kerdeztem, hogy Buenos Airesbol hazamegy-e szulovarosaba, Bariloche-be (http://en.wikipedia.org/wiki/Bariloche). Mondta, hogy igen. Artatlanul megkerdeztem, hogy hany kilometerre van. Tudva, hogy Argentina nagy orszag (a hetedik vagy nyolcadik legnagyobb), azt vartam, hogy mond majd par szaz kilometert. De nem, o 1700 kilometert mondott. Kicsi szam leesett. Mondta, hogy hosszaban van kb 3500 kilometer az orszag. A meglepetes utan azert az letargyaltuk, hogy hoz majd egy argentin mezt (meg nem tudom, hogy Crespot, Riquelmet vagy Messit kerjek) meg egy mate keszletet.

16:15 | el hungaro

2006. január 23., hétfő

Szeretem az olyan PhD-órákat, amikor az adott tárgyban csomó magyar tudós cikkeit vesszük, és minden óra végén meg kell, hogy jegyezzem a csoporttársaimnak, hogy magyar tudósról van szó. Jelen esetben a tárgy komplex hálózatelemzés, az előforduló nevek pedig Erdős, Rényi, Barabási, Albert és Bollobás. A mai óra végén a tanár (Fernando Vega-Redondo - egy olyan tanár, amilyen egyszer majd én szeretnék lenni) fél órán keresztül azt ecsetelte, hogy Bollobás hogyan fikázta Barabásiékat. Természetesen a felsoroltak nagyrésze - a kivétel Rényi - külföldön tették hozzá a saját részüket a tudományhoz.

Egyébként Erdős életrajzát érdemes elolvasni: http://en.wikipedia.org/wiki/Paul_Erd%C5%91s

21:02 | el hungaro

Que vivan todos los Alfonsos que celebran su santo el día de San Ildefonso!

 

20:53 | el hungaro

2006. január 22., vasárnap

A közgazdasági modellek és a jó filmek mély kapcsolata

A végkövetkeztetéssel kezdem: a jó közgazdasági modell olyan, mint a jó film.

Az egész kedden vagy szerdán kezdődött, amikor megnéztük az Állítsátok meg Terézanyu-t. Másnap azon gondolkodtam, hogy miért is nem lett jó a film. Az összetevők alapján simán jó is lehetett volna, hiszen a szinglis cuccok valós problémát rejtenek, amikről bár sok bőrt lehúztak, de én még el tudok képzelni jó filmet a témában. Másrészt a főszereplőnek van családja, barátai, élete, tehát csomó alapanyag, amiből sok mindent ki lehet hozni. Például a nagymamás beszélgetés a temetőben is önmagában OK, a főszereplő a nagyanyjával is tud normálisan komoly dolgokról beszélni etc. Aztán mégsem lett belőle túl sok.

A közgazdasági modellekkel úgy van, hogy azok egyszerűsítőek. Nem lehet a világ minden rezdülését megragadni, ezért ki kell választani azokat a változókat, amelyek minket érdekelnek, jól át kell gondolni a köztük lévő kapcsolatot, a többi dolgot pedig az ésszerűség határain belül ("Everything should be made as simple as possible, but not simpler." A.Einstein) el kell felejteni. Eleinte ezért nem is tetszettek a közgazdasági modellek, mert nem éreztem őket teljesnek. Aztán megszerettem őket, sőt már én is igyekszem fabrikálni ilyen dolgokat. Eközben jön rá az ember, hogy egyszerűen nem lehet mindent megragadni, viszont arra is figyelni kell, hogy a nagy egyszerűsítésben ne váljunk triviálissá. Tehát átláthatóan kell valamit mondó cuccot lerakni az asztalra. Ezt a közgazdaságban úgy érjük el, hogy az alapfeltevéseket gondosan lefektetjük, majd az egészre ráengedjük a matematikát, amely fegyelmező erejénél fogva kikényszeríti a modellből a benne rejlő dolgokat (persze, csak ha ügyesen tudjuk alkalmazni). A végén, ha ügyesek voltunk, akkor egyszerű, de könnyen belátható feltevésekből tudunk erős következtetéseket levonni.

A filmmel is hasonló a helyzet. Rengeteg dolgot bele lehet gyömöszölni, hogy ezernyi dimenzióban élünk, például sok embernek van nagymamája (nekem már sajnos nincs), akivel tud értelmesen beszélgetni. A sok dimenzió ábrázolása azonban nem vezet automatikusan sikerre. Ha nem határoljuk le, hogy mi is a probléma, mire is keresünk választ, és nem fegyelmezzük magunkat a következtetések levonásában, akkor felületes és közhelyes dolgokat kaphatunk, mint az említett film. A film esetén a fegyelmezés nehezen értelmezhető, de számomra azt jelenti, hogy a felvázolt kapcsolatok mélyrétegeit, bonyolultságát mutatom be. Például az, hogy egy gyerekkori barát megjelenik párszor a filmben, az számomra nem vonja maga után azt a következtetést, hogy a nagy Ő sokszor milyen közel van és milyen régóta ismerjük etc.

A lényeg az, hogy bármit teszünk is, gondosan körül kell járni, hogy mi is a cél, mi a probléma, milyen kérdésre keressük a választ. Aztán el kell határolni a megoldás szepontjából fontos dolgokat, majd ezen dolgok közötti kapcsolatokat kell minél mélyebben megérteni.

Közhelyes szarságnak tűnik, amit leírtam, de a béna leírás ellenére van értelme. Szerintem.  

23:56 | el hungaro

2006. január 8., vasárnap

Elhanyagoltalak kis blogom. Az a baj, hogy szerintem iden sem leszek jobb fej. De majd meglatjuk.

15:09 | el hungaro

2005. november 26., szombat

Jo dolog ez a tudomany. Ha az ember belejon, akkor tok izgi csomo cikket olvasni, atlagembereknek tok erdektelen problemakon melazni stb. Nem bannam, ha sikerulne bennmaradni ebben az akademiai kozegben.

16:04 | el hungaro

2005. november 19., szombat

Ma házasodik a legjobb spanyol barátom nővére; remélem, hogy jó lesz az esküvő. Mindenesetre, !enhorabuena Conchi!

Alfonso az eseményt megünnepelendő két kiló mandulás-csokis édességet hozott, amit szépen megettünk. 

A hét egyik legjobb pillanata az volt, amikor ökonometria órán Garry azt mondta, hogy "I remember Clive telling me...". Clive Clive Granger-re vonatkozik, aki pár éve kapott Nobel-díjat. Elképzeltem, hogy 35 év múlva valahol a nagyvilágban PhD-órát tartok, és valamelyik mostani társamról így anekdotázom. Sajnos annak az esélye, hogy rólam mondják ezt, gyakorlatilag nulla.

22:19 | el hungaro

2005. november 13., vasárnap

Átlagos hét. Sok tanulás. L. szülinapja marhapörkölttel. Ismerkedés egy újabb magyar lánnyal. Találkozás egy áruházban egy tanítvánnyal, aki ott eladó (nem kaptam árengedményt).

Ezt a héten kaptam, elég jó.

http://www.patmedia.net/marklevinson/cool/cool_illusion.html

21:32 | el hungaro

Régebbiek | Végére »
Bemutatkozás
ezt a szöveget helyettesítsd be a bemutatkozásoddal!